Ha a közéletre gyakorolt hatás szempontjából vesszük szemügyre ennek az új típusú embernek a pszichológiai alkatát, a következőket látjuk:
1. veleszületett, alapvető eleme, hogy az élet könnyű és fölös, s hogy nincsenek benne sorsszerű korlátok; következésképpen minden átlagemberben megtalálható az uralkodás és a győzelem érzése, amely
2. arra sarkallja, hogy elfogadja magát olyannak, amilyen, és hogy jónak és tökéletesnek tartsa erkölcsi és szellemi vagyonát. Ez az önelégültség azután oda vezet, hogy hogy elzárkózik minden külső közeledés elől, becsukja a fülét, nem gondolkozik el saját nézetein, s nem számít másra. (...)
3. mindenbe beleavatkozik,és tapintatlanul, megfontolatlanul, szabályok és fenntartások nélkül érvényesíti közönséges felfogását...
(pp.122.-123.)
Gondolom, mindez világosan jelzi, hogy milyen kirívó torzulást jelent az "öntelt úrfi". Mert ez az ember arra született, hogy azt csináljon, amit akar. Tulajdonképpen ugyanaz a tévhit jellemzi a "család szeme fényét" is. Jól tudjuk, miért: a családi környezetben minden, még a legnagyobb vétek is végeredményben büntetlenül maradhat.
(p.127.)
...Mert a tömegember létében ez a meghatározó: a komolytalanság, a "tréfa". Tetteiben soha nincs meg a visszavonhatatlanság eleme.
(p.130.)